Ars Poetica

Egyre több ismerősöm kérdezi, hogyan tudok három kisgyerek mellett ilyen sok mindent csinálni. Sütni, blogolni, új gyerekjátékokat kitalálni, és a többi. Boszorkányság? Nem, nem az. Egyszerűen csak élvezem azt, amit csinálok, és megpróbálok derűsen hozzáállni a dolgokhoz. Például sütni már egy kétévessel is lehet közösen - igaz, utána lehet aztán takarítani a konyhát! De hát azt is lehet közösen a gyerekekkel :) Szóval kell egy jó adag humorérzék is három kisgyerekhez...

Másrészt persze kell a jó szervezés is, például amióta gyerekem van sokkal kevesebb az üresjárat a napjaimban. Tudjátok, amikor csak teszek-veszek, tévézek, elnyújtózkodom a kanapén és pihizek, stb. Na, ilyen nincs. Viszont sokkal élménydúsabbak a napjaim :)

Persze kell hozzá a kiegyensúlyozott háttér is. Kell egy olyan férj, mint az enyém :) Köszönöm neki a támogatását, a nyugodtságát az auráját és hogy ha kell, képes még gyerek lenni! Azáltal, hogy itthon nincs feszültség, viszont fel tudunk töltődni egymásból, rengeteg energiát szerzek. Nem leszív a konfliktusok kezelése, hanem rengeteg energiát megspórolunk azzal, hogy harmóniában élünk.

És bizony kellenek az olyan nagyszülők és nagybácsik is, mint a mi családunkban, akik néha leveszik az édes terhet a vállamról, és fociznak, fára másznak, kirándulnak, kártyáznak az gyerekekkel, én pedig törődhetek magammal (vagy a férjemmel) hogy aztán feltöltődve, újra mosolyogva kapjanak meg a gyerekeim.

Ezt az oldalt azért indítottam, hogy egy kis bepillantást engedjek az életünkbe. Komment nélkül, csak hogy lássátok, mi így élünk. Nem akarok senkinek tanácsot osztani, hogy hogyan nevelje a gyerekeit. Csak szeretném megmutatni, mi hogy csináljuk. Szeretném, ha egy kicsit átéreznétek, milyen jó nálunk gyerknek lenni!

Erika
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...