2011. december 25., vasárnap

Karácsonyról


‎"Gyerekkoromban a karácsony meditáció volt, boldogságélmény, amikor egyedül botorkáltam a hóban, fölnéztem az égre, beszívtam a friss levegõt, és úgy éreztem: engem szeret az Isten. Csoda volt nekem akkoriban a karácsony. Most nem az, most elég gondterhelt... árucikkek, vásárlás, fõzés... Ezért mindig arra vágyom, hogy este, éjfélkor menjünk el, legyünk egy kicsit a szabadban együtt. Keresem újra azt a régi boldogságélményt. Amikor nem hiányzik semmi. Ez egyfajta lebegés, az önfeledtség állapota. Ha boldog vagyok, akkor nem jut eszembe, hogy mi volt, mi lesz, csak az, ami van. Egy olyan állapot, ahol megszûnik az énem, megszûnnek a félelmeim: hazataláltam."
 
Müller Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...