2011. október 7., péntek

Sorbanállás/várakozás közben mivel üssük el az időt?

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy orvosnál/hivatalban/bankban/stb. sokat-sokat kellet várakoznia. Gyerekkel. Vagy gyerekekkel. Mit ne mondjak, szép kihívás. Gondolom, így van ez a világ minden táján, de szerintem Magyarország ebben (is) vezető. Na de ez van, ha a rendszert nem tudjuk megváltoztatni, legalább hozzuk ki belőle a legtöbbet.

Szóval, nálam mindig van egy kicsi jegyzetfüzet és egy toll (ugye, női táska :). Vagy egy mágneses rajztábla is teljesen jó (ez az, amit aztán le lehet húzni, így törlődnek az addig rajzoltak) - mivel azért ez elég nagy méretű, nekünk általában az autóban van ilyen. De egy darab papír és ceruza nem nagy, és ezekkel már remekeül el lehet szórakoztatni a gyerekeket a várakozás unalmas percei (órái?) alatt. Hogyan?
  • Felváltva rajzolunk egy-egy vonalat, persze nem mondjuk el egymásnak, hogy mit gondoltunk ki, mi legyen a rajz, így aztán végül valami nagyon érdekes köztes kép alakul ki. A végén aztán mindketten elmondjuk, erdetileg mit terveztünk volna rajzolni.

  • Rajzolok egy egyszerű formát (kör, pár vonal vagy egy absztrakt kriksz-kraksz) és ebből kell valamit rajzolnia Bencének. Ez nagyon hasonlít a kivágós kreatív rajzolásra, csak olló nélkül, hivatali várakozásra testre szabva. Aztán váltunk, Bence rajzolja a kezdést, én alkotok belőle. Ez azért is jó, mert Bence és Gergő is tudnak már így együtt játszani.
  • Mikor kisebbek voltak a gyerekek, egyszerűen csak miközben rajzoltam meséltem, hogy mi minden alakul ki. Pl. "Nézd, ez egy állat. Négy lába van, itt a farka, stb..." Ők meg imádták kitalálni, hogy mi lesz végül az állat. (Persze legtöbbször valami igen furcsa szerzet lett :)
  • Azt a fiúk találták ki, hogy én rajzolok egy kriksz-kraksz-ot, nekik meg körbe kell keríteni, azaz közvetlen a vonal mellet húzni párhuzamosan egy vonalat, mintha becsomagolnánk a valamit. Majd cserélünk. Én sosem gondoltam volna ilyen játékra, mégis rengeteget szórakoztak vele a fiúk. Ebből is látszik, hogy csak hagyni kell, hadd szárnyaljon az ő fantáziájuk, agyalják ki ők a játékokat. Hát nem kreativitás fejlesztő?! (Khm, a szülőnek is...?!)
  • Most pedig már lehet játszani Bencével amőbát, akasztófát, ország-várost és a többi "nagyoknal" való játékot.
Persze még ezer más dolgot lehet csinálni. És ez még csak az az eset, amikor csak papír és ceruza van nálunk.

Én hiszem azt, hogy rossz gyerek nincs, csak unatkozó gyerek. 

Amikor "rosszalkodó" gyereket látok mondjuk egy hivatalban várakozás közben, akkor a gyerekeit lehurrogó szülőnek úgy megmutatnám, hogy ezt lehetne sokkal jobban is. Egyszerűen. Feszültségmentesen. Mindketten jobban járnának, ha szórakoznak egy kicsit, minthogy a szülő ideges mert rosszalkodik a gyerek, a gyerek meg rosszalkodik, mert ideges a szülő...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...