2011. október 27., csütörtök

Bence családrajza

Bence lerajzolta kis családunkat, majd odament Dávidhoz és elmagyarázta neki: "Nézd, Dávid, ez vagy te, ez Gergő, én, anya, a konyha és apa"
Ha valakinek nem lenne nyilvánvaló, a konyha az az én cicim...

2011. október 25., kedd

Angol olvasást elősegítő s.k. játék

Első fázis:
Hozzávalók: natúr fakocka, akril festék, ecsetek, alkoholos filc


Második fázis:
Hozzávalók: egy gyerek, aki angolul akar megtanulni olvasni


Persze szavakat összerakni egy egyszerű Scrabble segítségével is lehet. Ez a játék azért ennél több. Hogy miben?
  • fakockát festeni buli
  • fakockát szépen festeni nagy kézügyességet igényel
  • szineket kiválasztani azért jó, mert a gyerekek korlátozás nélkül hoznak döntéseket (lefordítom: Bence imád főnök lenni...)
  • családilag együtt festeni jó!
  • betűket kiválasztani buli, mert bármilyen betű jöhet! (lefordítom: Bence imád főnök lenni...:)
  • itt nem csak egy-egy betű kerül a kockák oldalára, hanem az angol szavakban gyakran előforduló betűkombinációk is: -ght, -ing, -ail, -ant, -oo, -ee, -sp, -sl, -gr, -ow, -nk, stb.  Így gyorsabban és egyszerűbben lehet szavakat alkotni.
  • és végül, de nem utolsó sorban fakockát megfogni kellemesebb, mint műanyagot :)

2011. október 23., vasárnap

Töklámpás

Idén is faragtunk töklámpásokat. Olyan helyesek, amikor este világítanak az ablakban :)

2011. október 22., szombat

Szív

Ma elmentünk bicikilizni a fiúkkal, útközben diófák mellett mentünk el. Gyűjtögettünk egy kicsit, pár szemet meg is ettünk. Bencétől kaptam egy falatot, ezt a szív alakú diót :)

2011. október 20., csütörtök

Kötélmanók

Az oviból hazafelé jövet van egy kereszteződés, ahol mindig sokat kell várni, mert nagy a kocsisor. Ma is itt álltunk a sorban, amikor Gergő azt mondja nekem:
Anya, látod ott azokat a levegőben? (mutat a villanyvezetékre)
Én: Igen. Mi van vele?
Gergő: Abban laknak a Kötélmanók.
Én: Tényleg?
Gergő: Igen, ott szaladgálnak. Egészen a tengerig mennek! És a földből jönnek, és az oszlopban másznak föl a drótig.
Én: Nahát! És mekkorák ezek a Kötélmanók?
Gergő: Ó, hát nagyon kicsik. Nagyon-nagyon kicsik!! Még egy....egy hangyánál is kisebbek! És vannak fiúk is és lányok is.


Olyan jól elbeszélgettünk, hogy szinte észrevétlenül fogyott el a kocsisor előlünk. Szerintem nagyon szórakoztató dugóban a gyerekekkel beszélgetni :)

Este aztán Bence is jóváhagyta, hogy a Kötélmanók nagyon kicsik és a villanyvezetékben laknak. Viszont hozzátette, hogy nem a földből jönnek, hanem a vezetékben születnek.
Én: És hogy születnek meg?
Bence: Hát úgy, hogy először nagyon kicsik, aztán esznek, esznek nagyon sokat és nagyok lesznek.
Én: És?
Bence: Hát és nagyon nagyok lesznek.
Én: De attól az még csak egy Kötélmanó. Hogy lesz belőle kettő?
Bence (láttam, eléggé zavarja az értetlenkedésem és rövidre zárta a témát): Hát ugyanúgy születnek, mint Dávid belőled, csak nem kórházban. Nekik a villanyoszlop a kórház, ők ott születnek.

Mit mondjak? Imádom a gyerekek fantáziáját!! Bár nekem lenne ilyen...
Az a jó, hogy ha komolyan veszem őket, akkor máskor is megajándékoznak majd ilyen kis szösszenetekkel :)

Forma 1.

Bence a hétvégén a nagyszülőknél Forma 1-et nézett. Imádja - igazi pasi... Gondolom ez ihlette a következő párbeszédet:

Bence: Anya, tudod hogy hívják Webbert?
Én: Nem. Hogy?
Bence: Mark Webber.
Én: Nahát, te miket tudsz...
Bence (kicsit fitymálóan): A mama sem tud semmit...
Én: Mi az hogy nem tud semmit? Talán a Forma 1-hez nem ért, de azért sokat tud!
Bence (kicsit elgondolkozva): Anya, tudod mit tudnak a lányok, amit a fiúk nem?
Én: Na mit?
Bence: Balettozni...

2011. október 17., hétfő

Fiúk a gardróbban

Újra és újra és újra rá kell jönnöm, hogy a legjobb játékok ismérve nem a játék anyagi értékétől, a fizikai méreteitől vagy komplexitásától függ. Olyan egyszerű: érezzük jól magunkat együtt, hagyjuk, hogy továbbfejlesszék a játékot a saját fantáziájuk szerint és addig, amíg másban vagy magukban nem tesznek kárt, ne szóljunk rájuk! Itt például a fiúk beszabadultak a gardróbba. Igaz, hogy utána fél óra volt mindent összehajtani és visszarakosgatni, de nézzétek meg az arcukat!
Hát tudnak a felnőttek ilyen felhőtlenül örülni apróságoknak?!


Egyébként volt még egy előnye a játéknak: Bence olyan rég elfeledett ruhákat húzott elő, hogy én is örülhettem, mint aki most volt shoppingolni :) Szóval, ha unjátok a ruhatáratokat, kölcsönadom a fiúkat pár órára, ki tudja, a ti szekrényeitekben mit találnak...

2011. október 16., vasárnap

Őszi séta

Őszintén bevallom, velem is előfordul néha, hogy nincs kedvem kimenni a hidegbe. Olyan jó bent a melegben játszani, meleg teát inni és sült gesztenyét enni, hogy egy porcikám sem kívánja a gyerekeket felöltöztetni: pulcsi, kabát, sapka, sál, bakancs - mindezt háromszor, plusz még én is...
Pedig tudom, hogy a friss levegőn lenni milyen egészséges (főleg most, hogy hét ágra süt a nap), hogy a gyerekek sem lesznek olyan zizik, ha kint jól kitombolják magukat, hogy Dávidnak az a legjobb, ha bebugyoláltan a friss levegőn alszik. És azt is tudom, hogy a tea és a játék is jobban fog esni miután bejöttünk.
De összeszedni magamat...Meg a gyerekeket is....Olyan nehéz...
Na akkor gondolok erre a képre, és csak felcuccolom az összes gyereket, kitoljuk a biciklit, előkeressük az összes kesztyű elveszettnek hitt párját, és kimegyünk, mert ez vár ránk:


Amikor pedig bejövünk megfogadom, hogy máskor is összeszedem majd az erőmet, és erre a képre fogok gondolni, ha nem lenne kedvem kiemenni. Mert olyan jól fel tudja tölteni az embert egy-egy séta...

2011. október 11., kedd

Reggeli öltözködés a kis pasikkal

Ma reggeli szösszenet:
Bence öltözködik, sötétkék nadrág és sárga póló van rajta.
Én: Bence, vegyél föl zoknit is!
Bence: Jó. (Elkezd keresgélni a szekrényben, majd előhúz egy pár fehér zoknit.)
Én: Bence, ne ilyet vegyél, hanem sötétet.
Bence: De én ezt akarom!
Én: Bence, de ez nem szép. Sötét nadrághoz sötét zoknit szoktunk venni.
Bence: De én akkor is ezt akarom! Szabad?
Én: Hát tőlem szabad, csak nem szép.
Bence: Na jó, keresek egy sötétet...

Nem tehetek róla, ki nem állhatom, ha sötét nadrághoz világos zoknit vesz fel egy pasi! Még ha az a pasi csak öt éves is...

Feltételezem, hogy ha Te, aki most olvasod ezt a bejegyzést férfi vagy, akkor ingatod a fejed, ha nő vagy akkor meg vigyorogsz és nagyogat bólogatsz :)

2011. október 10., hétfő

Akkor és most: három és fél hónaposan

Bence három és fél hónaposan:


Gergő három és fél hónaposan:

Dávid három és fél hónaposan:

2011. október 9., vasárnap

Fürdőkádas játék (egy a sok közül...)

Az egész hétvégén esik az eső. Hideg van és fázunk. Én ilyen hirtelen nem tudom megszokni a hideget! És a gyerekek sem. :(
Legszívesebben egy forró vízzel teli kádban tölteném a napot. És a gyerekek is.
Az a különbség, hogy ők meg is teszik. Igaz, nekem egy könyv is elég lenne, nekik meg foam papír és olló kellett :)






2011. október 7., péntek

Itt van az ősz, it van újra...

Sorbanállás/várakozás közben mivel üssük el az időt?

Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy orvosnál/hivatalban/bankban/stb. sokat-sokat kellet várakoznia. Gyerekkel. Vagy gyerekekkel. Mit ne mondjak, szép kihívás. Gondolom, így van ez a világ minden táján, de szerintem Magyarország ebben (is) vezető. Na de ez van, ha a rendszert nem tudjuk megváltoztatni, legalább hozzuk ki belőle a legtöbbet.

Szóval, nálam mindig van egy kicsi jegyzetfüzet és egy toll (ugye, női táska :). Vagy egy mágneses rajztábla is teljesen jó (ez az, amit aztán le lehet húzni, így törlődnek az addig rajzoltak) - mivel azért ez elég nagy méretű, nekünk általában az autóban van ilyen. De egy darab papír és ceruza nem nagy, és ezekkel már remekeül el lehet szórakoztatni a gyerekeket a várakozás unalmas percei (órái?) alatt. Hogyan?
  • Felváltva rajzolunk egy-egy vonalat, persze nem mondjuk el egymásnak, hogy mit gondoltunk ki, mi legyen a rajz, így aztán végül valami nagyon érdekes köztes kép alakul ki. A végén aztán mindketten elmondjuk, erdetileg mit terveztünk volna rajzolni.

  • Rajzolok egy egyszerű formát (kör, pár vonal vagy egy absztrakt kriksz-kraksz) és ebből kell valamit rajzolnia Bencének. Ez nagyon hasonlít a kivágós kreatív rajzolásra, csak olló nélkül, hivatali várakozásra testre szabva. Aztán váltunk, Bence rajzolja a kezdést, én alkotok belőle. Ez azért is jó, mert Bence és Gergő is tudnak már így együtt játszani.
  • Mikor kisebbek voltak a gyerekek, egyszerűen csak miközben rajzoltam meséltem, hogy mi minden alakul ki. Pl. "Nézd, ez egy állat. Négy lába van, itt a farka, stb..." Ők meg imádták kitalálni, hogy mi lesz végül az állat. (Persze legtöbbször valami igen furcsa szerzet lett :)
  • Azt a fiúk találták ki, hogy én rajzolok egy kriksz-kraksz-ot, nekik meg körbe kell keríteni, azaz közvetlen a vonal mellet húzni párhuzamosan egy vonalat, mintha becsomagolnánk a valamit. Majd cserélünk. Én sosem gondoltam volna ilyen játékra, mégis rengeteget szórakoztak vele a fiúk. Ebből is látszik, hogy csak hagyni kell, hadd szárnyaljon az ő fantáziájuk, agyalják ki ők a játékokat. Hát nem kreativitás fejlesztő?! (Khm, a szülőnek is...?!)
  • Most pedig már lehet játszani Bencével amőbát, akasztófát, ország-várost és a többi "nagyoknal" való játékot.
Persze még ezer más dolgot lehet csinálni. És ez még csak az az eset, amikor csak papír és ceruza van nálunk.

Én hiszem azt, hogy rossz gyerek nincs, csak unatkozó gyerek. 

Amikor "rosszalkodó" gyereket látok mondjuk egy hivatalban várakozás közben, akkor a gyerekeit lehurrogó szülőnek úgy megmutatnám, hogy ezt lehetne sokkal jobban is. Egyszerűen. Feszültségmentesen. Mindketten jobban járnának, ha szórakoznak egy kicsit, minthogy a szülő ideges mert rosszalkodik a gyerek, a gyerek meg rosszalkodik, mert ideges a szülő...

2011. október 4., kedd

Inspiráció

"Korunktól vagy a köztünk lévő társadalmi különbségektől függetleneül egyetlen dolog van, amit mindannyian szeretnénk. Az egyetlen dolog, amit igazán fontosnak tartunk, az a másik ember figyelme." Magda Gerber

2011. október 2., vasárnap

Bence angolul is "tanul" olvasni

Azt hiszem, az utóbbi bejegyzésekből is jól látszik, hogy Bencét igencsak érdekli az írás-olvasás. És mivel angolozni is szoktunk itthon, eléggé adta magát a dolog, hogy bevezessem őt az angol írásmód rejtelmeibe. Illetve, hogy elkezdjem bevezetni, ugyanis az angol kisgyerekek is egy-két évig csak azt tanulják, hogyan is kell leírni azt, amit kimondanak. Mennyivel egyszerűbb a magyar nyelv, igaz? :)
Szóval csináltam Bencének egy füzetet, aminek a segítségével angol szavakat tud összetákolni. Egy kis méretű spirál füzet lapjait három hasábra vágtam, mindegyik hasábra más-más betűt írtam, így sok-sok szót össze lehet variálni. Azért három felé, mert az angolban rengeteg hárombetűs szó van, ezeket nagyon könnyű variálni és egyébként is elég ezeknek a kiejtését megtanulni.





Viszont (ismét) alálőttem Bence képességeinek, mert ahogy agyaltunk, milyen szavakat ismerünk még egy csomó 5-6 betűs szóval rukkolt elő. Erre aztán a füzet végén ketté vágtam a lapokat, egy kisebbre és egy nagyobbra. A kisebbre írtam a kétbetűs részt, a nagyobbra a maradékot. Kétbetűsek pl. gr-, fl-, bl-, cl-, th-,  ch-, wh-, sp-, st-, de persze még sok mást is lehetne írni. A nagyobb részbe ezek kerültek: -est, -oil, -est, -ame, -eep, -ight, -unk, -ick, -ice, -aint, -ant, -ine, -uck. És nyilván itt is hosszú lehet még a sor.



Azt az örömöt Bence arcán, amikor magától összebetűzött egy szót!! Semmi elvárás, kikérdezés, "hogy mondják ezt angolul?" vagy fordítgatás viszont csupa öröm, felfedzés, elégedettség, motiváltság, kiváncsiság, dicséret és buli - na ezt nevezem én hatékony nyelvtanulásnak...


(Egy kis technikai megjegyzés: a füzet azért van összefirkálva, mert anno a fiúk ebbe "írtak", én meg nem dobtam ki, úgyhogy most újra felhasználhattuk. Éljen a környezetbarát életmód! :))

2011. október 1., szombat

Hétvégi süti á la Bence

Ma Ági néni jött hozzánk látogatóba. Joe ment ki elé a vasútállomásra a fiúkkal. Mielőtt indultak Bence a kezembe nyomott egy papírt, amit ő írt, mondván ez egy süti recept és ezt süssem meg, mire a mamával hazaérnek. Íme:


Így könnyebb elolvasni:
1 tojás, liszt, hat deka fahéj és porcukorból egy kevés. A vajat megmelegítjük majd rákenjük a többire és kakaóport teszünk rá. Ráteszünk egy pici cukrot. Egy kis banán is kell. Belekerül még kicsike szalámi.

Khm, szóval "pár" hozzávalót megváltoztattam és isteni cseresznyés clafoutis lett belőle :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...