2011. szeptember 24., szombat

Rendrakás

Már írtam róla korábban, hogy szeretem, ha a fiúk szabadon játszhatnak, azaz anélkül, hogy én vagy bárki beleszólna mit csinálnak, bármit felhasználhatnak, amit pl. a szobájukban találnak és egyáltalán nincsen semmiféle korlátozás. Ez mind szép és jó, csakhogy az ilyen alkalmakkor a játék végén úgy néz ki a gyerekszoba, mint ahol atomvillanás történt. Még ezzel sem lenne semmi baj, csakhogy elpakolni, na azt már nem szeretnek a gyerekek. (Logikus, nem? Melyik gyerek szeret rendet rakni...) Én viszont szőrös szívű anya vagyok, és ragaszkodom hozzá, hogy ők pakoljanak el maguk után (na jó egy kis segítséggel).
Szóval, mivel tudom, hogy a kérés-könyörgés-fenyegetőzés-zsarolás-kiabálás nem segít, és csak nyafognak, hogy "utálok pakolniiii", gondoltam, viszek egy kis játékot a rendrakásba. Ma este egy-egy konyhai csipesszel állítottam be a gyerekszobába (vagy húsfogó, vagy mi a neve. Én a bundás kenyeret szoktam megfordítani vele az olajban...) Szóval kérdeztem, ki tud ilyennel horgászni. És láss csodát öt, igen, leírom még egyszer ÖT perc alatt rend lett a szobában! Tádám!!! És még jól is éreztük magukat :)


Ja, és Gergő kijelentette, hogy ma a saját csipeszével alszik. Tényleg ott van vele az ágyban...:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...