2011. szeptember 12., hétfő

Amikor Anya pihen

A minap megakadt a szemem egy cikken a Nők Lapjában arról, hogy miért jó az, ha egy családban Anya is pihen, pláne, ha a gyerek ezt látja is. No, rögtön felcsillant a szemem, hogy most tudományosan is igazolva láthatom, miért kell nekem mindenki szeme láttára lábat lógatnom :) És tényleg elgondolkodtató volt, amit olvastam.
Arról volt szó, hogy a mai világban a gyerekek felé annyi elvárás van, annyi különórájuk és foglalkozásuk van, hogy szabad idejük szinte nem is marad. Pedig milyen fontos is lenne, hogy tudjon az agy, az idegrendszer regenerálódni, fel tudja a gyerek dologozni a nap eseményeit, erőt tudjon gyűjteni vagy egyszerűen csak ki tudjon kapcsolni. És itt is bejön az, ami szerintem az egész gyereknevelés alapja, hogy ne szóval, hanem tettel, példával "mondjuk meg", mit tegyen a gyerek. Tehát, nekünk, felnőtteknek is pihennünk kell. Mégpedig úgy, hogy azt a gyerek is lássa! És itt jön a lényeg: úgy pihenjünk, ahogyan szeretnénk, hogy a gyerekünk is pihenjen! Ha mi egy fárasztó nap után ledöglünk a kanapéra és a tévét bámuljuk, dőljön belőle bármi is, akkor milyen jogon várjuk el a kölöktől, hogy ne a képernyőt bámulja?! Ha viszont azt látja a gyerek, hogy kikapcsolódásképp könyvet veszünk a kezünkbe, ne adj'isten meditálunk vagy zenét hallgatunk (csak arra figyelve, nem háttérzajként), akkor abba fog belelnőni, azt fogja megszoni, hogy igényesen is lehet pihenni. Akkor nem kell mpndani neki, hogy "olvass már egy kicsit mert az jó", hanem magától fogja a kezébe venni a könyvet.
Na persze, ha a gyerekek felé sok az elvárás manapság, akkor mit szóljon egy modern nő?! Az összes magazin meg újság azzal van tele, hogy "hogyan legyünk tökéletes anyák, jó szeretők és közben még karriert is építsünk". Én viszont úgy gondolom, hogy a legalapvetőbb dolog, hogy szeressük magunkat, legyünk jóban önmagunkkal. Aminek az alapja, hogy tartsuk magunkat olyan fontosnak, hogy igenis, mi is pihenjünk. Én nem vagyok hajlandó a fent említett sorban (anya, szerető, karrier) az utolsó helyre tenni önmagamat, igenis kijár a pihenés! Arról nem is beszélve, hogy csak akkor tudok friss energiákat adni a gyerekeimnek, ha van miből merítkeznem, ahhoz viszont nekem is fel kell töltődnöm.
Szóval kedves anyukák, félre a bűntudattal, ha egy vasárnapi ebéd után a mosatlan tornyosul a konyhában mi meg feltett lábbal lapozgatunk egy újságot egy jó kávéval a kezünkben! És hadd lássa a kedves család is, hogy egyenrangúak vagyunk, mi is pihenhetünk (ha már a kedves apukák úgyis a Forma 1 előtt ülnek...khm...vagy horkolnak :)!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...