2011. augusztus 27., szombat

A kevesebb néha több

Egy röpke lista arrló, milyen előnyei vannak, ha kevés játék van otthon:
  1. Szerintem minden szülő tisztában van azzal, hogy a gyereke mekkora rendetlenséget tud csapni otthon. Na, nálunk a fiúk nagyot. NAGYON NAGYOT! Logikus, ha kevesebb játékuk van, kevesebbet tudnak szétpakolni. Ez nem csak a szülő szépérzékének tesz jót, de a gyereknek is kevesebbet kell este/játék után elpakolnia. (Én legalábbis ragaszkodom hozzá, hogy ők pakoljanak el maguk után, na jó legfeljebb együtt). Kevesebb pakolás, kevesebb nyafi!
  2. Ha nincsen meg minden elképzlehető játékuk, az azt jelenti, hogy többet kell használni a fantáziájukat. Ha épp indiánsátrat szeretnének, építsük meg együtt pokrócokból, ha orvososat akarnak játszani, használjunk ceruzát injekcióstűnek, papírt ragtapsznak vagy egy hajkefét sztetoszkópnak, vagy ha főzőcskéset játszanának...mondjuk akkor én odaadom nekik az igazi (műanyag! :) ) konyhai eszközöket. Mindenestre biztos vagyok benne, hogy csak fejleszti a fantáziavilágot, ha "fel kell találni a tárgyakat". Ugye értitek, mire gondolok?
  3. A fentiekből következik, hogy sok új módszert lehet megismertetni a gyerekekkel ahhoz, hogy játékot hozzanak létre. Lehet: só-liszt gyurmázni, barkácsolni, tépni-vágni-ragasztani, kötözni, agyagozni, stb. Arról nem is beszélve, hogy mivel a gyerek választja ki az alkotói módszert, a probléma-megoldási képességét is csiszolgatja.
  4. Észrevettem, ha túl sok játékkal játszanak a fiúk, nem tudnak rendesen belemélyedni a játékba. Kezébe vesz egyet, és máris eldobja (...grrr..így lesz az, hogy lépni sem lehet a lakásban), mert meglát egy másikat, amit meg akar nézni, de azt is rögtön ledobja egy újabb kedvéért. Ha kevés játék van elöl, sokkal hosszabban, elmélyültebben tud vele játszani, minőségi időt tud vele tölteni. Egyszerű a képlet: inkább kevesebb minőségi játéka legyen, mint rengeteg bóvli, ami szétesik-széttörik-úgyis eldobja.
  5. Logikus: ha kevesebb terméket veszünk az üzletekben, azzal, ha csak egy picikét is, de ki tudunk lépni a fogyasztói társadalom sodrásából (sorry, ez az én vesszőparipám)
  6. Kevesebb vásárolt játék = kevesebb legyártandó termék = környezetbarátabb életmód.
  7. Kevesebb pénzt költünk - nem utolsó szempont!
  8. Ha nincs meg mindenük, de vágynak egy-egy bizonyos játékra, akkor öröm tud lenni, ha azt a dolgot felfedezik valamelyik kis barátjuknál vagy egy játszóházban! Öröm olyankor nézni az arcukat! Apropó, öröm. Szerintem sok szülő beleesik abba a hibába (régen persze én is), hogy pusztán jó szándékból, mert szereti látni az örömöt a gyerek arcán, megveszi neki ezt-azt a játékot. Na, persze akkor tényleg sugárzik a gyerek képe, de ez múlandó. Ellenben ha minőségi időt töltünk vele, ha leülünk játszani hozzá és csak rá figyelünk, ugyanolyan öröm sugározhat az arcáról, ezt az örömöt viszont elraktározza a kis lelke, és ebből fog a későbbiekben táplálkozni! Én nem megvenni akarom neki az örömöt, hanem magamból adni.
És hogy mi a megoldás, ha már eláraszt a sok játék? Persze lehet pl. karácsonykor szeretetcsomagként eladományozni a rászorulóknak (ez nálunk nem túl sikeres, meglehetősen ragaszkodnak minden aprósághoz), de ami nálunk (is) jól bevált: a játékaik kb. egyharmadát mindig elpakolom egy jól zárható szekrénybe, és egy jópár hónap múlva, amikor nem látják előszedem, és kicserélem a másik egyharmad játékra. Nagy ilyenkor az öröm, hogy a régen elfeledettnek hitt játékok előkerülnek, és fel sem tűnik, hogy egy-két maci vagy autó meg épp nincs sehol. Vetésforgó.

És még egy tipp: mi a gyerekekkel szinte soha nem nézünk tévét (csak DVD-t), így kimarad az a rengeteg reklám, ami újabb és újabb játék vásárlására ösztönzi a gyerekeket. Hál'isten így nincs nyafi a boltban, ha Pókembert, transzformerszt, vagy a legújabb Disney rajzfilm figurát meglátják.

Persze nálunk sem működik minden a fentiekben leírt lista szerint. Szerintem még mindig messze több játékuk van, mint amennyire szükségük lenne. Édes istenem, ha csak az autós dobozukra gondolok... Mentségemre legyen mondva, nagyon sok játékot nem mi veszünk nekik, hanem ajándékba kapják. Mindenestre legalább megvan a követendő irányvonal!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...